Darumérlegek összehasonlítása és jellemzői

    A darumérlegeket az ipar, nehézipar, fémipar, építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, logisztika számtalan területén használják. Működési elvük alapján függesztett mérlegeknek is nevezik, hisz a daruhorogra, kampóra kell akasztani a darumérlegeket.
    A darumérlegeket legfontosabb jellemzői alapján lehet csoportosítani és összehasonlítani. Ezek a jellemzők többnyire megegyeznek az egyéb mérlegekével.
    A legfontosabbak ezek közül:
    - méréshatár, teherbírás
    - pontosság
    - hiteles/nem hiteles
    - osztásérték
    - IP védettség (kültéri vagy csak beltéri használatra alkalmas)
    - Egyéb jellemzők (bruttó/nettó mérés, távirányítóval kezelhető, rozsdamentes, LCD kijelző, vezeték nélküli adattovábbítás)

    Az egyes darumérlegek tudásuk, szolgáltatási jellemzőik alapján értelemszerűen jelentős árkülönbséget mutatnak. Hogy egy kereskedő kínálatából éppen melyik típusra van szüksége a felhasználónak, előbb pontosan meg kell határoznia az elvárásokat, hogy ez alapján a legmegfelelőbb típust válasszák ki.
    Az üzemi körülmények, a daru, híddaru és a várható mozgatott anyagok súlya talán az első legfontosabb kérdés, hisz aki mondjuk max tíz tonnás tömeget tud, akar mozgatni, fölösleges 50t teherbírású darumérleget vásárolnia jóval drágábban.
    Fontos kérdés, hogy hiteles vagy nem hiteles darumérlegre van szüksége, hisz ahol csak ellenőrző, tájékoztató jellegű mérésre is elegendő, annak nem fontos a magasabb árfekvésű, hiteles változatot megvásárolnia.
    Az osztásérték jelentése, hogy a kijelzőn mi a legkisebb mérési érték lépésköz. Ha például 5kg az osztásérték, akkor a kijelző 5kg-es lépésékkel tudja megjeleníteni a mért súlyt. Pl.: 1555 kg, a következő érték 1560 kg és így tovább, de nem képes megjeleníteni az 1558 kg-ot. Jellemzően, hogy minél nagyobb a méréshatár, annál nagyobb az osztásérték, hisz nem életszerű hogy egy 38-tonnás súlynál számítana 1-2 kg.
    A darumérlegeket por és vízállóság alapján több csoportba sorolják, az értéket IP-ben szokták meghatározni (IP 54 - porvédett, IP 64 - fröccsenő víz ellen védett, IP67 - vízálló) ezen kategóriákból kiderül, de a műszaki adatlapon csak beltér vagy kültéri jelzéssel szokás ellátni.
    Ide tartozik még a speciális környezetben ajánlott, pl. vegyipar, stb. a rozsdamentes vagy saválló burkolat.


    Pontosság (szakszerű definíció):
    A meghatározott mérési feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközöket, segédeszközöket, ezek összekapcsolásának módját mérési összeállításnak nevezzük.
    A mérés célja a mennyiség valódi értékének meghatározása, ezt azonban sohasem érjük el, csupán elegendő pontossággal megközelítjük.
    A mérés eredménye és a mérendő mennyiség valódi különbséget mérési hibának nevezzük.
    Alaphiba a referencia feltételek között működő mérő eszköz hibája.
    Ha egy mértéket (etalont) azonos feltételek mellett, azonos mérőeszközökön többször megmérünk és a hiba nagyságára és előjelére nézve állandó, akkor rendszeres hibáról beszélünk. A rendszeres hiba tehát a mérőeszköz tulajdonsága. A rendszeres hibát, ha azt ismerjük, a mért értéknél figyelembe vehetjük úgy, hogy a hiba ellenkező előjellel vett értékével (korrekció) a mért értéket módosítjuk. Rendszeres hibát eredményez például egy mérlegnél a névleges áttétel és a tényleges, megvalósított áttétel különbsége.
    Véletlen hibáról akkor beszélünk, ha egy mennyiség azonos feltételek melletti mérésével a mért értékek változnak.
    A véletlen hibát nem Iehet a mért érték megállapításánál kiküszöbölni, csupán a mérések számának növelésével egy meghatározott érték alá csökkenteni.
    Véletlen hibát okoz például a mérlegeknél az élágyazásnál fellépő súrlódás, ill. gördülő ellenállás.
    Az összes mérési hibát magába foglaló érték, amely tartalmazza a rendszeres és véletlen hibákat is, a mérés pontossága.
    A mérési pontatlanság valamilyen követelmény (szab-vány, hitelesítési utasítás stb.) által megszabott határértéke a hibahatár.
    Azt a hatósági tevékenységet, amely annak megállapítására irányul, hogy egy mérőeszköz mérési hibája a hibahatáron belül van-e, hitelesítésnek nevezzük.
    Ha a mérőeszköz hitelesítését jogszabályban előírták, akkor kötelező hitelesítésű mérőeszközről beszélünk.
    A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítését az arra kijelölt hatóság végzi és írásban (hitelesítési bizonyitvány) és/vagy bélyegzőlenyomattal tanúsítja.
    A hibahatárok nem azonosak az újonnan gyártott, javított, ill. használatban lévő mérőeszközöknél. Az újonnan gyártott és javított mérőeszközök hitelesítését első hitelesítésnek, a használatban lévő mérőeszközökét időszakos hitelesítésnek nevezzük.
    Mérlegek esetében az első és időszakos hitelesítés hibahatárának aránya 1:2.
    Forrás: Mérlegtechnikai kézikönyv

    Kiemelt termékek

    miert

    © 2024 PROMINENS KFT. All Rights Reserved. Designed By JoomShaper and Kontraszt Web és Videó Stúdió